Mestecanisul_Reci_1

A Rétyi Nyí­r Réty

Az a növényrezervátum, amely körülbelül 34 ha területtel az Olt mellékfolyójának, a  Fekete Folyónak a  lankájában terül el, egy összetett eutotróf mocsár, egy sor ritka fajjal benépesítve, mint: törpenyír (Betula nana), vad angyalgyökér (Angelica palustris).

Megközelítés: DN11 –  Predeáltól 60 km-re.

sf_ana_61537800

Szent Anna Tó

Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava. A Csomád-hegycsoporthoz tartozó Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban. A majdnem szabályos kör alakú tó 22 hektár kiterjedésű, 1737 méter kerületű és átlagban 4 méter mélységű. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környező hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik. A tavat a tőzegláptól mindössze egy keskeny nyereg választja el egymástól. Élővilága szegényes, ami csökkent ásványisó tartalmának tudható be. A tó északi, északnyugati partján megindult a feltöltődés, fenekét vastag iszapréteg borítja. A tó mellett található a Szent Anna-kápolna, ahol minden évben Anna-napi búcsút rendeznek, melyre katolikus hívők tömegei zarándokolnak el.

castelul-lazar

Lázár kastély

A Lázár kastély az erdélyi reneszánsz építészet legszebb példája, Szárhegy és Székelyföld egyik büszkesége. Itt nevelkedett, nagybátyjánál Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme.A kastély története és létrejötte az egykori Lázár családdal fonódik össze. 1450 és 1532 között szakaszokba épült, majd 1631-ben Lázár István bástyákkal, várfalakkal meg várárokkal bővítette. Ez a pompás reneszánsz udvarház Székelyföld egyik legfontosabb katonai-közigazgatási központja lett. 1658-ban a Gábor diák vezette székely csapat itt győzte le a tatárokat és a moldvaiakat. Az elesett tatárokat a falu alatt egy földkupacba temették bele, ami ma „Tatárdomb” néven ismeretes. 1908-ban emléktáblát helyeztek el a domb mellé, évente egyszer a falu lakói kizarándokolnak e helyre, hogy szentmisével emlékezzenek meg a csatáról. A várkastély miután többször is leégett Lázár Ferenc helyreállítatta, majd 1842-ben, mikor-is súlyos tűzvész pusztított a kastély végleg romba dőlt. A restaurálási munkálatok napjainkban is folynak, az asszonyok háza épületet még nem sikerült helyreállítani. 1974 óta híres képzőművészeti alkotótáborok, népi mesterségek tanítása tábor, valamint 2007-től „Muuuvi” nemzetközi animációs filmfesztivál kerül megrendezésre e helyen. Napjainkban itt tekinthető meg az alkotótábor munkáinak állandó kiállítása, valamint a népi mesterségek táborban készített gyönyörű szőttesek, varrottasok, rézveretek, festett bútorok.

cheilr-bicazuluiî

Békás-Szoros

A Békási-szoros Európa egyik természeti ritkasága, amely a Csalhó-hegység lábánál, a Békás-patak és az Aranyos-Beszterce folyók találkozásánál található.
Tektonikus eredetű szurdokvölgy, amelyet 1971-ben védetté nyilvánítottak, jelenleg a Békás-szoros a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma. A világon egyedül itt található meg a békási csűdfű, valamint itt található még a kőhúr, és a híres, és ritka havasi gyopár is.
A szoros egyetlen ismert nagyobb barlangja a Hóvirág-barlang, melynek 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel.

lacu-rosi

Gyilkostó

Red Lake (Gyilkos) az egyik legismertebb tavak Székelyföldön található és a tengerszint feletti magasság 938 m-re a hegyek Hagymás Cent. A tó 26 km-re a város Gyergyószentmiklós, a nemzeti közúti 12 / C a központban, az azonos nevű.

A tó alakult nyarán 1837 vagy 1838, amikor a felgyülemlett törmelék hegy lejtőjén Northwest csúszott Gyilkos volt ami egy természetes gát megakadályozza szivárgás patakok völgyében. Különleges varázslat a Vörös-tó (Gyilkos) tovább fokozza az üreges fák törzsét beállítani a régi jön ki a vízből, piercing Suhardului Kis kép a tükörben tóban.

A tó körül formáció született több legenda. Utazás után Orbán Balázs írta több legenda, de nem tesz említést egy mítosz Red Lake. Nándor első Urmánczy írni a legenda a Red Lake leírni egy út, amely leírja a történet egy régi székely.

07-dealul-melcului

Csiga-Domb

Csiga-domb – általános térképga-domb (helyi nevén Rakodó-hegy) 8 hektáron fekvő karbonát forráskúp-telep, Románia legnagyobb aragonit-előfordulása, amely 1980-tól földtani rezervátum. Korond községtől ÉÉNY-ra található, az országúttól keletre. A Csiga-domb az egyik leglátványosabb forráskúp-telep.

Az aragonit a CaCO3 rombos rendszerben kristályosodó ásvány, a kalcit polimorf módosulata.
A csiga-dombi sós forrás természetes eredetű, ma is aktív forrás. A víz karbonátos kiválások aljában tör fel, kifolyásánál türkiz-zöld színű karbonátos, vasas, konyhasós üledéket rak le napjainkba

A Csigadomb (Dealul cu melci) paleontológiai rezervátum, jelentős mennyiségű elkövesedett csigát tartalmazó homokkővel, amely a felső krétakorban alakult ki.
Az egyedi földtani képződmény kora 65-70 millió évre tehető, agyag és mészmárga konglomerátuma, amelyben 35 puhatestű ismerhető fel. Szép számban található benne az Acteonella gigantea nevű kövesedett, nagyméretű, csiga. A védett terület 0.6 hektáron fekszik.
A Csigadomb Vidra község területén, Nemesi falu határában, a Kis-Aranyos völgyében, a Slatina patak befolyásától nem messze, a Mihoiesti és Avram Iancu településeket összekötő DJ 762 út közelében található. A Kis-Aranyos bal partján az út mentén látható.

2009-10-05-04-sovata-lacul-ursu

Medve Tó

Erdélyi barangolásaink során a Parajdtól északnyugatra található, kősóhegyeiről nevezetes Szovátára érkezvén kötelező megállnunk a híres gyógyfürdőhelyen, a Medve-tónál, amely e környék híres tavainak legcsillogóbb ékessége, egyedülálló gyöngyszeme, felbecsülhetetlen természeti értéke.

A Medve-tó (románul: Lacul Ursu): Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Szovátán található sókarszton létrejött heliotermikus tó, 1875-ben keletkezett, a világ legnagyobb heliotermikus tava. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve. Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. Vize a helioterm jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 méter mélységig; de a tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. Hőmérséklete a beömlő édesvíz és a fürdőzők miatt csökkent. A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is.

Cheile-Vârghişului

Vargyas Szoros Vargyas

Vargyas Szoros Erdély egyik leglátványosabb és leglátogatottabb karsztvidéke.A 4 km hosszú szorosban a Vargyas patak négy barlangrendszert alakított ki a jégkorszak óta. Eddig mintegy 124 kisebb – 5-10 m hosszú – illetve nagyobb – 10-1550 m hosszú – barlangot tártak fel, amelyek 4 szinten – 5-200 m magasságban – helyezkednek el a patak jelenlegi szintje felett és összhosszuk eléri a 7450 m-t. Az ötödik barlangszint a ma is alakulásban lévő patakos – úgynevezett aktív-barlangrendszer.
A karsztvidék állat- és növényvilága rendkívül gazdag és változatos. A szurdokvölgy növényei között számos ritka vagy veszélyeztetett fajt találunk. Ilyenek például a tűlevelű szegfű, a hasogatott levelű imola, a pozsgás Heuffel kövirózsa vagy a magyar nőszirom. További pompás ritkaságok a vitézkosbor, a madársisak, a gömböskosbor vagy a boldogasszony papucsa. A vadregényes sziklavilág sok állatnak nyújt élőhelyet és védelmet. Találunk itt medvét, farkast, szarvast, őzet, vaddisznót, vadmacskát, hiúzt, borzot, nyestet, menyétet, vidrát, keresztes viperát, vízisiklót, szalamandrát és különböző halfajtákat egyaránt.

u-25058-summer-1

Madarasi Hargita

A Hargita a Keleti Kárpátok vonulatának (Kelemen-Görgény-Hargita) része. A Madarasi Hargita a Hargita hegyvonulatának a legmagasabb (1801 m) csúcsa, többszörösen megénekelt, a székelyek “Szent hegye”, melyet főként andezit típusú kőzet alkot. Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes, 20 – 25 km széles Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi havasokra, Gyergyói havasokra, Hagymás hegységre. Szép tiszta időben látható dél – délnyugat irányban a Rika-hegység, Királykő, Fogarasi havasok a Déli Kárpátok szinte teljes vonulata. A Madarasi Csúcs a Rákosi Sátéval része a Natura 2000 hálózat keretén belül kijelölt “Madarasi Hargita közösségi jelentőségű természetvédelmi területnek”.
Szentegyháza végétől erdei úton megközelíthető személy autóval is (kb. 10 km), de igényelni lehet lovas-, és traktoros-szekeres szállítást is. A menedékházaktól csak gyalogosan, másfél órás kellemes sétával juthatunk fel a csúcsra. Téli időszakban mindenképp ajánlott a hólánc használata!

Powered by themekiller.com